Földünkön több fal is épült az elmúlt évezredek során, melyek közül a kínai nagy falról és a berlini falról (mely a hidegháborús idők szimbóluma volt) talán már mindenki hallott. Napjainkban azonban a legnagyobb katonailag őrzött fal, az összesen 708 km hosszú izrael fal, melynek építése még 2002-ben kezdődött. Az építtető maga az Izraeli Állam, célja pedig elválasztani egymástól a palesztin és zsidó lakosságot a Ciszjordániának nevezett területen. A régiót az angol nyelvű országok nyugati partnak nevezik (West Bank) a falat pedig nyugati parti válaszfalnak hívják (West Bank barrier). 

A kép forrása: aljazeera.com

Az építés megindulása szorosan kötődik az úgynevezett második intifádához, amikor a palesztinok népfelkelést hirdettek Izrael ellen, miután az akkori izraeli elnök Ariel Saron 2000 szeptember 28-án szerintük provokatív módon látogatta meg a palesztinok (és muszlimok) egyik szent helyének tekintett Templom hegyet és az ott lévő Al-Aksza mecsetet. A fal építése 2002 június 23-án a növekvő számban izraeli városokra támadó öngyilkos merénylők távoltartása miatt indult meg. Bár az első években valóban drasztikusan csökkent az izraeli településekre érkező és ott merényleteket végrehajtó terroristák száma, a fal nyomvonala rengeteg vitát gerjesztett. A palesztinok szerint ugyanis nem teljesen követi az 1949-es jordán-izraeli fegyverszüneti vonalat (közismert nevén: zöld vonalat) és mintegy 13,5%-nyi területet jogtalanul vesz el a palesztinoktól, több településüket is körbekerítve. A fal megítélése ma is vegyes, amit jól mutat, hogy az izraeliek "biztonsági kerítésnek" nevezik (kiemelve védelmi jellegét), a palesztinok pedig Apartheid falnak csúfolják (utalva az 1992-ben megszűnt dél-afrikai fagyűlölő rezsimre).

A kép forrása: aljazeera.com

Az izraeli fal legtöbb szakasza 9 méter magas vasbeton, a többi szakaszon több-rétegű kerítés-rendszer figyelhető meg (a kerítések között elzárási területekkel). A falszakaszok kamerákkal, mozgás-érzékelőkkel, őrtornyokkal (fegyveresekkel) ellátottak, legfelül szögesdróttal és a földfelszín alatt is folytatódnak 8 méter mélységig az aláfúrások megakadályozására. Vannak átkelőpontok is, ahol erős és szigorú izraeli katonai jelenlét és ellenőrzés mellett lehetséges csak az átkelés.

Bár az ENSZ 2004 július 20-án az ES-10/15 számú határozatában elítélte az izraeli falat, a világ számtalan pontján zajlottak a későbbiekben is fal vagy kerítés-építések. Az USA például 2006 és 2010 között a mexikói-amerikai határra épített egy kerítésrendszert, mely bár nem nevezhető valódi falnak, hosszabb az izraelinél, hiszen 1100 km -es. Célja az illegális mexikói határátlépők és drogcsempészek távoltartása.

A kép forrása: aljazeera.com

Európában ugyancsak számtalan ország létesített műszaki határzárat a migráció miatt, így hazánk mellett például Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovénia, Bulgária, Makedónia, Egyesült Királyság és Spanyolország. A következő térkép a jelenleg őrzött műszaki határzárakat, kerítéseket mutatja:

A kép forrása: oeconomus.com

Az izraeli fal megosztja az embereket: a legtöbb vita ma is nyomvonala miatt zajlik. Az alábbi térképen Izrael elhelyezkedése és a Ciszjordánia terület illetve fal földrajzi fekvése van szemléltetve:

A kép forrása: patheos.com

A vörös vonal mutatja a fal nyomvonalát, Ciszjordánia körül. A területet először az ENSZ 1947-es, 181. számú határozata jelölte ki a palesztin állam számára. Ám a palesztinok az egész térséget akarták, így nem kiáltották ki saját államukat a megjelölt zónában, helyette harcot kezdtek Izraellel (mely viszont kikiáltotta saját államát 1948-ban) A harcok során (arab-izraeli háborúk), a zsidó állam megszállta Ciszjordániát 1967-ben. Később, 1994-ben a Gáza-Jerikó autonómia egyezményben önrendelkezési jogokat adott Palesztinának, mely Ciszjordániából és Gázából állt (és áll ma is).