Középiskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy a Földet először Ferdinand Magellan (Fernando de Magalhães) hajózta körbe mégpedig 1522-ben, de az már ritkábban kerül kiemelésre, hogy csupán flottája volt az első, ő maga maghalt a hosszú út során (mégpedig a Fülöp szigeteknél). Magellán nem érkezett tehát vissza Európába. Az 5 hajóból álló spanyol flottaegység 4 hajója veszik el a három évig tartó út alatt és csupán egyetlen egy hajó, a Victoria tér vissza Spanyolországba. Ennek kapitányát Juan Sebastian Elcanonak hívták és bizony valójában ő volt az első hajóskapitány, aki körbehajózta Földet. Neve mégsem maradt fenn méltatlan módon, mert helyette az egész utat megszervező eredeti flottaparancsnok Magellán került a történelemkönyvekbe.

Juan Sebastian Elcano (1486-1526) Forrás: wikipedia.org

Ami az utat illeti: Magellán portugálként először saját uralkodójánál kért támogatást, ám I. Manuel megtagadta az út szponzorálását így a spanyol királyhoz, V. Károlyhoz fordult. Magellán átjárót akart találni az Atlanti és Csendes óceánok között, mert meggyőződéssel hitte, hogy létezik valahol egy ilyen csatorna. Akkoriban ebben senki nem volt még biztos, hiszen Dél-Amerika teljes partvonala sem volt még teljesen feltérképezve. (Sokan a LaPlata torkolatát hitték átjárónak például.) A Magellán tervezte expedíció megtetszett V. Károlynak, aki ekkoriban Európa (és a világ) leghatalmasabb embereként (Német-Római császárként és spanyol uralkodóként) mindent támogatást megadhatott Magellánnak.

Kellett is a támogatás, hiszen egy közel 80 ezer kilométeres utat készültek megtenni, bár akkor még nem tudták hogy pontosan mekkora utazás áll előttük, mint ahogyan azt sem, hogy ennek megtétele majd 3 évükbe fog kerülni. Mindenesetre nehezen jött össze az út megszervezése, hiszen Magellán már 1517 októberétől (Sevillába érkezésétől) győzködte leendő támogatóit és a királyt, hogy érdemes fektetni az expedícióba. Két évnyi alkudozás után végül 1519 szeptember 20-án indulhatott el Cadíz közeléből (Sanlúcar de Barramedából) az 5 spanyol hajó: a Trinidad, a Victoria, a San Antonio, a Concepción és a Santiago, Magellán vezetésével. A kis flottával összesen 265 tengerész indul az új világba, ismeretlen vizekre. Ami Elcanot illeti: az induláskor még nem volt kapitány egyik hajón sem, sőt zűrös előélete (és múltja) miatt kényszerből vett részt az egész vállalkozásban. Korábban saját kereskedő-hajójával járta a tengereket, ám akkora adósságot halmozott fel, hogy elkobozták hajóját és a szigorú büntetést is csak úgy úszhatta meg, ha részt-vesz Magellán expedíciójában.

Ahogyan 1513-ban képzelték a Földet. Forrás: LINK

Ekkoriban a spanyolok és portugálok már javában megkezdték a világtengerek bejárását, sőt 1494-ben a VI. Sándor pápa áldásával már fel is osztották egymás között a Földet (Tordesillasi szerződés) két érdekszférára: egy spanyol és egy portugál gyarmatosítási övezetre. Kulcsfontosságú lett számukra, leginkább a spanyolok számára, hogy megtalálják a módját annak, hogy az úgynevezett fűszer szigeteket (a mai indonéz szigetvilágot) keletről is megtudják közelíteni, vagyis az amerikai földrész alatti áthajózással. Közben Európa más országai saját belső válságaikkal voltak elfoglalva: Angliában trónharcok dúltak, Franciaországban felkelések, járványok zajlottak, így egyik ország sem gondolhatott felfedezőutak szervezésére. A XVI. században a világ felkutatása és a világtengerek meghódítása a portugálokra és a spanyolokra maradt.

Magellán útjának első szakasza. Forrás: reddit.com

Magellán hajói az indulást követően rögtön déli irányba hajóztak a Kanári szigetekig, majd onnan az Atlanti-óceánon is délre tartva Brazíliáig. Dél-Amerika partjai mentén folyamatosan délre tartottak, keresve az átjárókat a kontinens addig ismeretlen túloldalára. Számtalan veszély és viszontagság után lelték csak meg az átjárót az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra 1520 novemberében, egészen délen a kontinens déli csúcsánál.

Ekkor már nagyon komoly veszteségeik is voltak, például a San Antonio egyszerűen megszökött a flottától. Egy kisebb lázadás is kitört, amiben Elcano is részt vett (büntetést is kapott érte), ám később Magellán rehabilitálta (megbocsátott neki) és kapitánnyá nevezte ki (a Concepción parancsnoka lett). Az átkelés időszaka volt az egész út első válságos időszaka.

Forrás: www.britannica.com

Végül kihajóztak az akkoriban még teljesen ismeretlen Csendes-óceánra és teljes 100 napig nem is láttak szárazföldet (Guam szigetéig). Közben iszonyatos éhezés és vitaminhiányból fakadó skorbut gyötörte a legénységet minden hajón. Összesen másfél évnyi hajózás után (1521 áprilisában) a flotta elérte a Fülöp szigeteket és ezzel bebizonyosodott, hogy a Föld valóban gömbölyű. Itt azonban az egyik indiánok lakta szigeten megölték a bennszülöttek Magellánt 1521 április 27-én. 

Az ekkor már csak három hajóból álló kis flotta parancsnoka ekkor lett Sebastian Elcano, akinek célja már csak annyi volt, hogy minél gyorsabban hazavigye megmaradt 100 emberét, elkerülve az ellenséges bennszülötteket (és az ekkor már velük rivális portugálokat is). Ám ennyien kevesen voltak három hajó működtetéséhez, így a Concepciónt felgyújtva hátrahagyták és csak a Trinidad illetve a Victoria indult el az Indiai-óceánra, Afrika felé. Ám a két hajóból is az egyik lemaradt a Fűszer-szigeteknél (Indonézia) és visszafordult a Csendes-óceán irányába, ám előbb a rivális portugálok fosztották ki, majd egy vihar végzett vele. 

Végül egyedül a Victoria érte el Afrika partjait, 26 tonna fűszerrel és 30 fős legénységgel. A tengerészek újra nagyon szenvedtek az éhségtől, a vitamin hiánytól, a skorbuttól és a legyengültségtől. Ráadásul a Jóreménység foknál egy hatalmas vihar is megrongálta a hajót így csak nagy nehézségek árán jutottak haza Spanyolországba. A megérkezés napja 1522 szeptember 6 lett: mindössze 21 túlélővel Sanclúcar de Barrameda kikötőjébe. Az útra 265 fő indult, így elmondható, hogy a teljes legénység 92%-a veszett oda a három éves expedíció alatt.

Magellán flottája. Forrás: www.quora.com

Elcano meggazdagodott az úttal és népszerűséget is szerzett: V. Károly titkára megírta ugyanis az expedíció teljes krónikáját a legendássá vált kapitány elbeszélései alapján. Az utókor mégis Magellán nevét jegyezte meg a hihetetlen úttal kapcsolatban, ráadásul Elcano két évvel később 1526 nyarán meghalt (nem élvezhette túl sokáig vagyonát) mégpedig a Csendes-óceánon alultápláltságban, mikor újra vissza akart térni a Fűszer szigetekre.